Organization

Chanteur

Soprano

Erika Gál

Gertrúd

Ténor

Gergely Boncsér

Otto

István Kovácsházi

Bánk bán

Orsolya Hajnalka Rőser

Melinda

Baryton

Zoltán Kelemen

Petúr bán

Antal Cseh

Biberach

Zoltán Bátki Fazekas

Királyi tiszt

Mise en scène

Attila Vidnyánszky

Costumes

Viktória Nagy

Chorégraphie

Árpád Köntzei

Dramaturgie

Eszter Orbán

Traduction

Arthur Roger Crane

Décors

Bilozub Oleksandr

Direction d'orchestre

Adám Medveczky

Lajos Geiger

II Endre

Boldizsár László

Alexandru Agache

Tiborc

Direction de choeur

Ádám Cser

Hungarian State Opera

Others

Choir of the Hungarian State Opera

Orchestra

Hungarian State Opera Orchestra

hongrois

Bánk bán -  (Le Palatin Bánk)

Budapest

Hongrie

Hungarian State Opera House

Bánk bán Erkel

Public

Le Palatin Bánk

anglais

Valide

AlkotókSzövegíró Egressy Béni / Nádasdy Kálmán Rendező Vidnyánszky Attila Díszlettervező Olekszandr Bilozub Jelmeztervező Nagy ViktóriaKoreográfus Könczei Ár...

In 1844, following on the heels of his triumph in the competition to set Ferenc Kölcsey's Himnusz – today the national anthem of Hungary – to music, Ferenc Erkel set about looking at the possibilities for using József Katona's much-attacked drama Bánk Bán as the subject for an opera. History made the period of composition a lengthy one: first came the Hungarian War of Independence of 1848/49, and censorship by the dictatorship that followed meant that the audience would have to wait until 9 March 1861 before the work could be performed in its entirety at Pest's National Theatre. As a result of, or in spite of, the high-level additions and revisions, the remarkable aspect of the following performances of the ever-acclaimed Bánk Bán is the fact that the text and musical material were created using both the work's original version and the 1939 revision – the one best know to the wider audience – credited to Kálmán Nádasdy. The storyline thus most closely mirrors the thinking of original playwright József Katona, without forcing us to dispense with the now-timeless grand aria "Hazám, hazám" ("My homeland, my homeland").

English

Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária „Hazám, hazám…” kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem.

magyar

Le Palatin Bánk by Erkel, Du (2022/2022), Dirigé par Attila Vidnyánszky,, Chef d'orchestre Adám Medveczky, Hungarian State Opera House, Budapest, Hongrie

Crédits de représentation (Distribution et équipe de production )

Distribution

Équipage

Ensemble

Programme, À Propos & Synopsis

Vidéos

Photos

Lectures complémentaires

Dates et lieux de représentation

Salles