Organization

Admin

Müpa Budapest

Dirigat

György Vashegyi

Chordirektion

Zoltán Pad

Orchestra

Hungarian Radio Symphonic Orchestra

Others

Hungarian Radio Choir

Sänger

Sopran

Katalin Szutrély

Witwe

Dalma Krajnyák

Engel

Tenor

Zoltán Megyesi

Obadjah

Ahab

Königin

Bass-Bariton

Julian Orlishausen

Elijah

Zoltán Melkovics

Elijah, op. 70 -  (Elias)

Budapest

Ungarn

Béla Bartók National Concert Hall

Der Freischütz, op. 77 Weber

Public

Private

Elias

Genehmigt

Please be informed that Mendelssohn: Elias will be performed on 29 January instead of Weber: Der Freischütz.

Felix Mendelssohn-Bartholdy's oratorio received its premier at the Birmingham Festival in 1846. This decidedly dramatic composition presents the story of the Old Testament prophet Elijah (Elias in German) and his turbulent fate to the listener in a parable-like manner. Although many of its formal aspects attest to the influence of the great Baroque oratorios, the music itself is a worthy representative of the first great wave of Romanticism.

The work incorporates a number of novel features, such as a baritone recitative preceding the overture. The premiere of Elias in the form performed in modern times took place on 16 April 1847. The oratorio consists of two extensive parts. The first is structured around four important events: the prophet forewarns of a countrywide drought, heals a widow's dying son, kills the priests of Baal and, finally, opens the channels of heaven with his pleas. The second is the story of Elijah's accusation, escape and ascension into heaven. The plot, which is tightly arranged around the figure of the prophet himself, also determined how the music was set: from the first bars, the work is dominated by Elijah's bass part, with only the choir - which, following Handel's model, represents the crowd - having a more significant role.



Presented by: Hungarian Radio Art Groups

English

Felix Mendelssohn-Bartholdy oratóriumát 1846-ban mutatták be a Birminghami Fesztiválon. A kifejezetten drámai jellegű kompozíció az ószövetségi próféta alakját és küzdelmes sorsát példázatszerűen tárja a hallgató elé. Számos formai jegyében a nagy barokk oratóriumok hatásáról tanúskodik, zenéje azonban a romantika első nagy hullámának méltó képviselője.

A műnek sok újszerű vonása is akad, mint például a nyitányt megelőző bariton-recitativo. Az Éliás napjainkban játszott formájának bemutatójára 1847. április 16-án került sor. Az oratórium két nagy részből áll. Az első négy fontos esemény köré szerveződik: a próféta megjövendöli az országos szárazságot, meggyógyítja egy özvegyasszony haldokló fiát, megöleti Baal papjait, s végül könyörgésével megnyitja az ég csatornáit. A második Éliás megvádolásának, menekülésének és mennybemenetelének története. A szorosan a próféta személye köré rendezett cselekmény a megzenésítést is meghatározta: a művet az első ütemektől kezdve Éliás basszus szólama uralja, mellette csupán a - händeli mintára a tömeget megszemélyesítő - kórus jut jelentősebb feladathoz.

magyar

Aufführungskredite (Besetzung & Produktionsteam )

Besetzung

Produktionsteam

Ensemble