Organization

Conductor

Zsolt Jankó

Stage director

Fabio Ceresa

Set designer

Tiziano Santi

Costume designer

Giuseppe Palella

Choreographer

Mattia Agatiello

Lighting designer

Ferenc Stadler

Dramaturge

Eszter Orbán

Translator

Arthur Roger Crane

Chorus master

Gábor Csiki

Singer

Tenor

Boldizsár László

Richard

Baritone

Michele Kalmandy

Renato

Soprano

Zsuzsanna Ádám

Amelia

Contralto

Bernadett Wiedemann

Ulrica

Zita Szemere

Oscar

Bass

András Palerdi

István Kovács

Samuel

Máté Fülep

Silvano

Lőrinc Kósa

A servant of Amelia

A judge

Hungarian State Opera

Taljan

Un ballo in maschera -  (A Masked Ball)

Budapest

Hungary

Hungarian State Opera House

Un ballo in maschera Verdi

Public

A Masked Ball

Ungeriż

Ingliż

Approved

AlkotókEugène Scribe műve alapján a szövegkönyvet írta Antonio Somma Rendező: Fabio Ceresa Díszlettervező: Tiziano Santi Jelmeztervező: Giuseppe Palella Mozg...

The subject of this work sparked Verdi's fiercest battle with the censor of Naples and, later on, of Rome. The original libretto treated an actual historical event: the 1792 regicide of a Swedish king. However, this proved too delicate a matter given the political situation of the day, and so in order to curry favour with the censor, the king was converted into an earl and the plot transplanted from Europe to the English North American colonies. After a few more minor alterations, the Roman censor allowed the staging of the work, which when the layer of political assassination is peeled away the plot, reveals a love story. Apart from the political discontent, the real stakes are over a marriage in need of saving. Lurking in the story's background are visceral emotions of unrequited love and blind jealousy that move the plot along.
Un ballo in maschera is presented as part of the Opera's repertoire – in accordance with the composer's original intention – as the story of the Swedish king Gustavo III in a production created by the young Italian director and competition-winner Fabio Ceresa.

English

A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.
Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben.

magyar

Krediti ta' prestazzjoni (Il-Kast & l-Ekwipaġġ )

Kast

Ekwipaġġ